Kovács Ernő, vezető fejlesztő Kovács Kriszti, fejlesztési koordinátor
Kovács Művek Kft. fejlesztő csapata
Miért előnyös?
A TRAINING LOAD MANAGEMENT rendszere három fontos előnnyel rendelkezik. Lássuk, melyek ezek.
Első előny
Magyar nyelv
Magyar fejlesztőtől, magyaroknak, magyar nyelven érhető el a TRAINING LOAD MANAGEMENT rendszer. Nem magyar nemzetiségű játékos esetén a rendszer automatikusan angol nyelvre vált.
Második előny
Tovább fejleszthető
Optimalizált tervezésnek és programozásnak köszönhetően a TRAINING LOAD MANAGEMENT rendszer más rendszerekkel összeköthető. Egyedi igények szerint tovább fejleszthető.
Harmadik előny
Támogatás
Sporttudományi és szoftverhasználat szempontjából folyamatos magyar nyelvű támogatás nyújtása a TRAINING LOAD MANAGEMENT rendszerre. Szükség esetén élő előadás illetve bemutatás megtartásával.
Bevezetés
Az edzésterhelés nyomon követésére készült el az egyedi rendszerünk, a tlmbk.hu. Ez egy olyan hatékony edzésterheléskezelési program, amely segíthet csökkenteni a sérülések kockázatát, ha időben felismerjük a túlzott fáradtságot, azonosítjuk az okokat és napi rendszerességgel nyomon követjük a sportolók edzés- és versenyterhelés okozta fizikai és pszichológiai változásait. Ezáltal az edzők könnyen értékelhetik a játékosok felkészültségét az egyedi testre szabható grafikonok segítségével. A sportoló aktuális fáradtsági szintje, jólléte, fittsége, egészsége és regenerálódása alapján az edzők proaktívan módosíthatják az edzésterhelést a kockázat minimalizálása, a gyors felépülés vagy a teljesítmény optimalizálása érdekében. Az automatikus figyelmeztetések segítik az adatok értelmezését. A tlmbk.hu rendszer biztosítja a sérülések pontos regisztrálását, teljes mértékben testre szabható, segíti az orvosi és edző stáb tagjai közötti kommunikációt és együttműködést. A valós idejű adatmegjelenítés leegyszerűsíti az adatok megértését, és a sérülések tendenciájának azonosítását. Az egészségügyi nyilvántartás minden akut vagy túlterhelést, betegséget a sportolók saját maguk jelenthetnek okostelefonjukon. A sportolók bármely eszközön kitölthetik az egyéni vagy szabványosított kérdőíveket, a válaszok és pontszámok automatikusan tárolódnak, értelmezésre kerülnek. Az adatok kinyerésére is van lehetőség, egyszerű és gyors, csv és xlsx formátumban letölthetők az adatok. Azért született meg az általunk tervezett rendszer, hogy egy egyszerű és költséghatékony eszközzel nyomon követhetjük a sportolók aktuális állapotát. A rendszerünk elkészítéséhez a Kovács Művek Kft. - Az egyedi weboldalak és célszoftverek gyártóját bíztuk meg.
A továbbiakban részletesen bemutatom pontokba szedve a rendszer lényeges tartalmait, és annak működését.
Szakirodalmi áttekintés
A wellness kérdőívvel felmérjük a fáradtságot, az alvásminőséget, az általános izomfájdalmat, a stressz szintet, és a hangulatot egy ötfokozatú skála alkalmazásával, amely egy általánosan alkalmazott módszer a könnyebb megértés és egyszerűsége miatt [1]. Az ábrán (1. ábra) látható kérdőívet magyar nyelvre lefordítottuk a könnyebb érthetőség miatt.
1. ábra Wellness kérdőív.
A belső terhelés számszerűsítésére egy egyszerű módszert használunk (session RPE), amely egy módosított skála (Borg’s CR10-skála), az észlelt erőfeszítés (RPE - Rating of Perceived Exertion) és edzésidő szorzata, így egyetlen mérőszámmal reprezentálja a belső terhelés nagyságát [2, 3]. A kérdőívet számos tanulmányban használták és kimutatták, hogy szoros kapcsolatot mutat a belső edzésterhelés objektív mérőszámaival [3, 4, 5]. Az edzésterhelést úgy kaptuk meg, hogy az edzés után 30 perccel minden játékos kitöltött egy észlelt erőfeszítés értékelő Borg’s RPE (Rating of Perceived Exertion) CR10 módosított skálát [6]. A játékosokat megkérdeztük „Mennyire volt nehéz az edzés?”, ahol az 1-es érték a nagyon, nagyon könnyű, 10-es érték pedig a maximális megerőltetést jelentette. Ezt követően pedig a kapott értéket felszorozva az edzésidővel (perc), megkaptuk az észlelt erőfeszítésből származó edzésterhelést, a sRPE-TL-ot, session rating of perceived exertion-derived training load [2, 4, 5, 7].
A kérdőívet magyar nyelvre lefordítottuk a könnyebb érthetőség kedvéért. A kérdőívet az általunk programozott rendszeren keresztül küldjük ki a játékosoknak e-mail formájában. A rendszer elemzi az akut krónikus edzésterhelés arányát a sRPE-TL edzésterhelés adatait alkalmazva. Ez az arány a sportoló felkészültségének indexét adja meg. Figyelembe veszi az aktuális edzésterhelést (akut 7 napos terhelés) és az edzésterhelést, amelyre a sportolót felkészítették (krónikus 28 napos terhelés). Az akut terhelést elosztva a krónikus terheléssel kapjuk meg az akut krónikus arányszámot. A sérülésveszély szempontjából az akut krónikus terhelés arányát 0,8-1,3 közötti tartományban célszerű tartani, a ≥ 1,5 akut krónikus terhelési arány jelenti a veszélyzónát [8]. A rendszer ezt automatikusan elemzi a következő ábrán láthatóan (2. ábra).
2. ábra Akut krónikus terhelés diagram.
Izomtérkép
Az edzés előtt és edzést követően a játékosoknak lehetőség nyílik jelezni az izomtérképen az esetleges sérülést vagy egyéb fájdalmat. Ezt egyedileg terveztük meg, hogy minél egyszerűbben és minél gyorsabban válaszoljanak a játékosok. A képen látható (3. ábra) emberalakon megjelölt zöld pontokra kattintva 1-5-ig terjedő skálán adhatják le az adott izomcsoportra megfelelő fáradtság vagy fájdalom szintet, amelyhez egy külön megjegyzés felület is tartozik. Így a játékos saját megjegyzést is hozzáfűzhet, hogy egy adott testrészen a fáradtság vagy egy fájdalom pontosan miért is történt.
3. ábra Izomtérkép.
A kérdésekre adott válasz értékeit pedig a következő ábrán (4. ábra) láthatjuk. A válaszokat minden egyes nap megtekintjük, valamint lehetőség nyílik tetszőleges időszak kiértékelése is, például egy hét felkészülési időszak válaszait is összegezhetjük minden játékosra egyénileg. Ez egy nagyon fontos áttekintő felület, hiszen megtudhatjuk, hogy egy játékos hogyan reagál a külső terhelésre, melyek azok az izomcsoportok, ahol a játékos nagyobb fáradtságot vagy fájdalmat éreznek.
4. ábra A kérdésekre adott válaszok értékei.
Sérülés regiszter
A sérülésregiszter egy, elsősorban a csapatorvos vagy az orvosi stáb egyik tagja által kitöltendő kérdéssor valamely játékos sérülése esetén. Rögzíthető a sérülés napja, ideje, az esemény megnevezése, a körülmények. Az érintett testrész pontos helye és sérülési mechanizmus is megadható. Feltölthető a teljes rehabilitáció dokumentációja, az összes orvosi papír és vizsgálat lelete. Gyógyulás esetén a visszatérés dátumával zárható le a sportoló sérült státusza. A regiszter alapja az UEFA UEFA Elite Club Injury Study (ECIS) kérdőíve. A kérdőív kérdései tetszőlegesen módosítható. A rögzített adatokat egy összesített táblázatban elemezhetjük (5. ábra), dátum, bemeneti vagy kimeneti, sérült testrészek és a sérülés mechanizmusokra külön is szűrhetünk. Egy sérült játékos rögzített adatait egy összesített adatlapon is megtekinthetjük. Továbbiakban pedig egy tetszőleges időszak is kiértékelhető, amelyet egy Excel xlsx vagy csv formátumban letölthetünk.
5. ábra Sérülés regiszter lista.
Az egyedileg megtervezett sérülés adatlap (6. ábra) egy egyszerű áttekintést nyújt az újonnan rögzített sérülésről. A dokumentumokat és orvosi leleteket itt meglehet nyitni, valamint nyomon követhető a játékos minden eddigi vizsgálatai is.
6. ábra Sérülés adatlap.
Összegzés
A rendszerünk jelenleg három kérdőívet tartalmaz, a wellness kérdőívet, az RPE CR10 skálát, és a sérülés regiszter kérdőívet. A rendszerünk elkészítésével az edzések terhelése, a játékosok felkészültsége folyamatosan nyomon követhető, a kapott adatok alapján pedig egy optimális edzésdózis szabható a csapatra. Ezáltal csökkenthető a sérülések kockázata. A sérülések regisztrálása egyszerű és áttekinthető, bármekkora időszak adatai kinyerhetjük csv és xlsx formátumban. A rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, a fentebb felsorolt tulajdonságain kívül természetesen még számos más funkciókat rejt. A rendszer jelenleg olyan stádiumban van, hogy teljes mértékben hibamentesen működve használható.
Irodalomjegyzék
McLean, B.D., Coutts, A.J., Kelly, V., McGuigan, M.R. and Cormack, S.J., „Neuromuscular, endocrine, and perceptual fatigue responses during different length between-match microcycles in professional rugby league players”, International Journal of Sports Physiology and Performance 5(3), 367-383 (2010)
Impellizzeri, F. M., Ermanno, R., Coutts, A. J., Sassi, A., Marcora, S. M., „Use of RPE-Based Training Load in Soccer”, Medicine and Science in Sports and Exercise 6, 1042-1047 (2004)
Foster, C., Boullosa, D., McGuigan, M., Fusco, A., Cortis, C., Arnea, B. E., . . . Porcari, J. P., „25 Years of Session Rating of Perceived Exertion: Historical Perspective and Development”, International Journal of Sports Physiology and Performance 16(5), 612-621 (2021)
Djaoui, L., Haddad, M., Chamari, K., Dellal, A., „Monitoring training load and fatigue in soccer players with physiological”, Physiology and Behavior 181, 86-94 (2017)
Askov, A. T., Lobato, A. L., Arndts, D. J., Jennings, W., Kreutzer, A., Erickson, J. L., . . . Jagim, A. R., „Session Rating of Perceived Exertion (sRPE) Load and Training Impulse Are Strongly Correlated to GPS-Derived Measures of External Load in NCAA Division I Women's Soccer Athletes”, Journal of Functional Morphology and Kinesiology 6, 90 (2021)
Foster, C., Hector, L. L., Welsh, R., Schrager, M., Green, M. A., Snyder, A. C., „Effects of specific versus cross-training on running performance”, European Journal of Applied Physiology 70, 367-372 (1994)
Borg, G. A., „Psychophysical Bases of Perceived Exertion”, Medicine and Science in Sports and Exercise 14, 377-381 (1982)
Gabbett, T., „The training injury prevention paradox: should athletes be training smarter and harder?”, British Journal of Sports Medicine 50(5), 273-280 (2016)
Kérjük tekintse meg a TRAINING LOAD MANAGEMENT promóciós videóját!
A videóban látható média, illetve szöveges anyagok betekintést nyújtanak a játékos edzésterhelés figyelésére, az edzés- és versenyterhelés változásainak elemzésére.
A rendszerünk elkészítéséhez a 
